mégis/megint csak
„Mégis csak” és „mégiscsak” – mindkét alak szerepel a helyesírási szótárban. A „megint csak” mellett azonban a „megintcsak” alakot nem találjuk. Mi lehet az oka?
„Mégis csak” és „mégiscsak” – mindkét alak szerepel a helyesírási szótárban. A „megint csak” mellett azonban a „megintcsak” alakot nem találjuk. Mi lehet az oka?
„Alacsony rendű” és „alacsonyrendű” – mindkét alak szerepel a helyesírási szótárban. A „magas rendű” mellett azonban a „magasrendű” alakot nem találjuk. Mi lehet az oka?
elbizonytalanodunk, ha az interneten utánanézve még nyelvészek munkáiban is megtaláljuk mindkét formát…
Az erdőfürdőzés gyakorlata, bár már négy évtizede elindult Japánból, csak az elmúlt években érte el hazánkat. Így a shinrin-yoku kifejezés (az erdőfürdő japán neve) egy idegenből újonnan átvett szavunk – ebből adódóan helyesírására vonatkozóan szigorú szabályozás még nem született. Az MTA és az ELTE nyelvészei segítségével azonban sikerült rendet tenni a szó helyes írásmódjával kapcsolatban.
Mikor megláttam, felnevettem, s elkönyveltem, hogy bizony egy vessző az első szó után egy komoly félreértés lehetőségét akadályozhatta volna meg. Mikor azonban végiggondoltam, hogyan indokolható a vessző szükségessége, úgy tapasztaltam, valójában a probléma bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik.