Shinrin-yoku

Shinrin-yoku

Az erdőfürdőzés gyakorlata, bár már négy évtizede elindult Japánból, csak az elmúlt években érte el hazánkat. Így a shinrin-yoku kifejezés (az erdőfürdő japán neve) egy idegenből újonnan átvett szavunk – ebből adódóan helyesírására vonatkozóan szigorú szabályozás még nem született. Az MTA és az ELTE nyelvészei segítségével azonban sikerült rendet tenni a szó helyes írásmódjával kapcsolatban.

Van szerencsém személyesen ismerni Magyarország első képzett erdőfürdő-vezetőjét, aki a témában (szintén magyarországi elsőként) könyvet írt. S még abban a megtisztelő feladatban is lehetett részem, hogy könyvét korrektúrázzam.

Mikor Bach Éva: Az erdőfürdő eszköztára című könyvén korrektori munkám megkezdtem, s nyelvtani szempontból vizsgálni kezdtem a témához kapcsolódó szavakat, azzal szembesültem, hogy a shinrin-yoku kifejezés többféle írásformában, változatban bukkan fel könyvekben és webes felületeken.

Azt tapasztaltam, hogy a “japánosabb” formájában “sh”-s a Shinrin szó és “y”-nal kezdődik a Yoku, és ebben az esetben mindkettő nagy kezdőbetűs. A “magyarosabb” forma “s”-sel írja az első tagot és “j”-vel kezdi a másodikat. Mindkét esetben kötőjeles a forma. Tehát: Shinrin-Yoku és sinrin-joku. Ezeket az alakokat könyvekben láttam, olvastam, webes felületen pedig találkoztam ezek kötőjel nélküli alakjával is, illetve előfordul, hogy a kis és nagy kezdőbetűs, az „sh”-s, „y”-os és „j”-s alakok következetlenül keverednek.

Éreztem, hogy utána kell járnom, melyik a helyes alak.

Első körben az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi tanácsadó szolgálatához fordultam. Készséggel válaszoltak, azonban mivel (saját bevallásuk szerint) nem szakértői a témakörnek, azt javasolták, forduljak az ELTE japán tanszékéhez. Így is tettem. Választ tőlük is kaptam, azonban önszorgalomból még az ELTE BTK Távol-keleti Intézetét is felkerestem, s csak mindezek után éreztem azt, hogy „összeállt a kép”.

Három tudományos intézet felől három „mozaikkockát” kaptam, melyek együttesen adtak végül megnyugtató választ. Ezek tartalmát összegezve adom most át.

Szakmai szövegekhez elsősorban az alábbi, nemzetközileg is használatos formát javasolják:

shinrin-yoku

Figyeljünk minden részletre!

  • mindkét tag kis kezdőbetűs (természetesen, ha a szó a mondat elején áll, az első tag nagy kezdőbetűs)
  • „sh”-val indul az első tag, „y”-nal a második tag
  • a tagokat kötőjellel kapcsoljuk
  • kurzív (azaz dőlt betűs) szedés javasolt

Általános ismeretterjesztésre használható a magyar átírás:

sinrin-joku

  • mindkét tag kis kezdőbetűs (természetesen, ha a szó a mondat elején áll, az első tag nagy kezdőbetűs)
  • „s”-sel indul az első tag, „j”-vel a második tag
  • a tagokat kötőjellel kapcsoljuk
  • lehet kurzív vagy álló

Ezek tehát az idegenből átvett kifejezésre vonatkozó legfontosabb tudnivalók.


Az erdőfürdő szóból alkotott összetételek helyesírása

Egy gondolat erejéig még fontosnak tartom, hogy a shinrin-yoku magyar megfelelőjéről, az erdőfürdő szóról is beszéljünk, hiszen ez is új keletű.

Az erdőfürdő főnév, két tagból áll (erdő+fürdő), tehát összetett szó.

Hogyan írjuk helyesen az erdőfürdő+séta vagy erdőfürdő+vezető stb… alakokat?

Mivel az eredeti két taghoz jön még egy harmadik tag, úgynevezett többszörös összetételt kapunk. Többszörös szóösszetételeknél pedig már számolnunk kell a szótagokat: 6 szótagig egybeírjuk a szót, afölött pedig kötőjelet kell alkalmaznunk a két fő összetételi tag határán.

Ennek eredményeként a helyes írásmód tehát:

erdőfürdőséta
(éppen hat szótag, így még egybeírjuk)

és

 erdőfürdő-vezető
(hét szótag alkotja, így már kötőjelet alkalmazunk)

(A témához kapcsolódó legfontosabb szabálypontok: 106., 111., 139. valamint 202–222. – aki tanulmányozni szeretné őket, javaslom az online is elérhető helyesírási szabályzatot, mely erre a szövegre kattintva elérhető.)

Egészségünkre!

Köszönöm figyelmedet, s együttműködésedet nyelvi értékeink megőrzésében!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.