Pajzán hírek?

Mikor megláttam, felnevettem, s elkönyveltem, hogy bizony egy vessző az első szó után egy komoly félreértés lehetőségét akadályozhatta volna meg. Mikor azonban végiggondoltam, hogyan indokolható a vessző szükségessége, úgy tapasztaltam, valójában a probléma bonyolultabb, mint első ránézésre tűnik.

A közösségi oldalakon terjed az alábbi kép. Egy kedves barátom hívta fel rá a figyelmem, melyet ezúton is köszönök!

helyes-szoveg-korrektúra-2021-01-20-Pajzán hírek
Pajzán hírek?

A vicces, pajzán „felhang” nyilvánvalóan abból ered, hogy a dugó szót (a mi? kérdésre válaszoló) főnévi értelme helyett (a mit csináló? kérdésre válaszoló) melléknévi igenévként értelmezzük. Erre az asszociációra még ráerősít, hogy a kiránduló szó valóban melléknévi igenévi értelemben szerepel a mondatban (ő is lehet főnév is). Ha a szalagcím ez lenne: Dugó és karambol a hóban, valószínűleg jóval kevesebb embernek jutna eszébe az első szó melléknévi igenévi értelme. S még ennél is kevesebbeknek támadna késztetése arra, hogy arról elmélkedjen, vajon kell-e vesszőt tenni az első szó után…

Valóban: mi is a helyzet azzal a bizonyos vesszővel? Ki kell tennünk a dugó szó után? Vagy mégsem? Amikor erről nyelvtani szempontból kezdtem elmélkedni, rájöttem, hogy a helyzet nem is annyira egyértelmű, mint első ránézésre hinnénk. Ez a mondat egy nyelvtani szempontból (mondhatni) ingoványos terület: az egyszerű és az összetett mondat határsávja. Úgynevezett halmozott alany van a mondatban (a dugó és a tömegek is alany), a mondat pedig egyszerű mondat, de még így is létezik olyan értelmezés, ami indokolja a vessző használatát, és olyan is, ami nem.

Voltam olyan motivált, hogy elmélkedésemmel felkerestem az MTA Nyelvtudományi Intézetének nyelvi tanácsadó szolgálatát. Bíztam válaszukban, mert már volt rá példa, hogy segítségüket kértem (erről majd egy másik bejegyzésben), és készséggel, részletesen, az Akadémiához méltó módon válaszoltak. S ez ebben az esetben is így történt! Az általam elővezetett nyelvtani kérdéssel kapcsolatban megerősítettek, hogy valóban nehéz a pontos válaszadás és alapvetően jól látom a problémát. (Huh!)

Az MTA véleménye szerint a kérdésre pontos választ adni csak a közlői szándék pontos ismeretében lehet. Mert kérdés, hogy a határozói bővítmény (hóban) mindkét alanyra vonatkozik-e, vagy csak a kiránduló tömegekre.

Ha csak az utóbbira, azaz ha valami olyasmit szeretnének kifejezni, hogy valahol dugó van, és egy másik helyen kirándulnak a tömegek a hóeséskor, akkor ez két külön tagmondat, és akkor ki kell tenni a vesszőt.

 Ha a hóban határozói bővítmény mindkettőre vonatkozik (dugó [volt a hóban] és kiránduló tömegek [voltak] a hóban), akkor a mondat bizony helyes így, ahogy a képen is látható, vessző nélkül!

Ehhez már csak egy gondolatot fűznék: ilyen esetben, amikor ugyan nyelvtanilag helyes a mondat, de könnyen félreért(elmez)hető, annak szerkezeti átformálását érdemes fontolóra venni.

Egészségünkre!

Köszönöm figyelmedet, s együttműködésedet nyelvi értékeink megőrzésében!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.