Hat szótagos szabály

A magyar helyesírás szabályai 139. szabálypontját hat szótagos szabály néven is gyakran említjük. Most ezt a szabálypontot vizsgáljuk, a lényeget kiemelve értelmezzük. Célom ezzel segíteni a szabálypont megértését és helyes használatát.

A legelső, amit meg kell jegyeznünk, hogy ha az összetételünket csak két tag alkotja, mindig egybeírjuk, akárhány szótagból állnak is.

Pl.: teljesítmény + növekedés = teljesítménynövekedés – bár nyolc szótagból áll, egybeírjuk, mert csak két összetételi tag alkotja.

Szótagokat számolni csak a kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételek esetében kell.

A többszörös összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül egybeírjuk.

Pl.: mérték + egység + rendszer = mértékegységrendszer – bár három tagból áll, éppen hat szótag, ezért még egybeírjuk.

A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeknél már kötőjelet alkalmazunk a két fő összetételi tag határán.

Pl.: dokumentum + film + bemutató = ؘdokumentumfilm-bemutató.

Ezek tehát a legfontosabb tudnivalók a 139. vagy hat szótagos szabály esetében.

Az alábbi kép segít az egyszerű áttekintésben.

Természetesen minden szabály esetében vannak kivételek (melyek erősítik azt), valamint minden szabály összefüggésben áll további szabályokkal.

Ezért szükséges lehet a szabály egészen pontos ismerete.

A 139. szabálypont eredeti szövege így szól:

„A hosszú összetett szavakat bizonyos esetekben célszerű kötőjellel tagolni, hogy könnyebben olvashatók legyenek.

A két egyszerű közszóból alakult alárendelő összetételeket (akárhány szótagból állnak is) egybeírjuk, például: asztallap, felezőegyenes, matematikatanítás, nitrogénasszimiláció, paradicsomsaláta, televíziókészülék, teljesítménynövekedés. De: sakk-kör stb. [Vö. 61.]

A kettőnél több szóból alakult (úgynevezett többszörös) összetételeket hat szótagig kötőjel nélkül egybeírjuk, például: cseppkőbarlang, élelmiszeripar, gépkocsivezető, ivóvízellátás, mértékegységrendszer, nyersolajmotor, rendőrjárőr, tapétaszaküzlet, tűzoltólaktanya. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételeket kötőjellel tagolhatjuk a két fő összetételi tag határán, például: csapatzászló-avatás, dokumentumfilm-bemutató, foszforműtrágya-gyártás, könyvritkaság-gyűjtemény, munkaerő-nyilvántartás, tornász-csapatbajnokság. Kivétel: akasztófáravaló, fizetővendéglátás, pénzügyminisztérium, valószínűségszámítás stb. [Vö. 134.]

A szótagszámlálás szempontjai a következők:

Szótagszámon az összetett szó jel és rag nélküli alakjának szótagszámát értjük: anyagcserezavar(a), jogsegélyszolgálat(hoz) stb. A képző – az -i kivételével – beleszámít a szótagszámba: divatlapszerkesztő, divatlap-szerkesztőség; adó-visszatérítés, adó-visszatérítési (kötelezettség); híradástechnikai, munkaerőpiaci, szakközépiskolai; stb.

Gyakorlati megfontolásból az igekötők közül csak a két vagy több szótagúakat tekintjük külön összetételi tagnak, például: adat-visszakeresés, előadó-művészet, de: befogadóképesség, szövegkiegészítés.

Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, például: miniszoknya, miniszoknya-viselet, vagy ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk: antialkoholista, antialkoholista-klub; biotechnológia, biotechnológia-ipar; stb.

Az egyébként szabályos, de túlzottan hosszú összetett szavak szerkezetes megoldással elkerülhetők: tervezőiroda-vezető = a tervezőiroda vezetője, gépkocsivezető-tanfolyam = gépkocsivezetői tanfolyam stb.”

Egészségünkre!

Köszönöm figyelmedet és együttműködésedet nyelvi értékeink megőrzésében!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.