A magyar helyesírás szabályai 139. szabálypontját hat szótagos szabály néven is gyakran említjük. Most ezt a szabálypontot vizsgáljuk, a lényeget kiemelve értelmezzük. Célom ezzel segíteni a szabálypont megértését és helyes használatát.
A napokban egy kedves ismerősöm azzal a kérdéssel fordult hozzám, kell-e vesszőt tenni a hogy kötőszó elé az alábbihoz hasonló mondatban: Visszaemlékezett édesanyja szavaira, vagyis(,)* hogy jót tenni jó.
Hogy miért szeretem annyira munkám, a korrektori tevékenységet? Mert mindamellett, hogy nagy örömömet lelem a szövegekkel való foglalatoskodásban, azokon keresztül izgalmas új világok tárulnak fel előttem! …
Melyik a helyes forma: jól esik vagy jólesik?
Valójában mindkettő. A lényeg, hogy jelentésüknek megfelelően használjuk őket. Ugyanis jelentésüket tekintve igencsak különbözik egymástól a két alak.
Miért írjuk egybe a papírszalvéta szót, és ha így írjuk, mégis mi az oka, hogy a papír zsebkendő kifejezést különírjuk?
Az alábbi rövid nyelvleckéből kiderül!
Az erdőfürdőzés gyakorlata, bár már négy évtizede elindult Japánból, csak az elmúlt években érte el hazánkat. Így a shinrin-yoku kifejezés (az erdőfürdő japán neve) egy idegenből újonnan átvett szavunk – ebből adódóan helyesírására vonatkozóan szigorú szabályozás még nem született. Az MTA és az ELTE nyelvészei segítségével azonban sikerült rendet tenni a szó helyes írásmódjával kapcsolatban.
